Tömegével veszik a kínaiak a repülőket, a Boeing lehet a vesztes

Az amerikai repülőóriás szerint a következő 20 évben minden ötödik repülőgép Kínába vándorol majd.

Minderre a turizmus nagyarányú fellendülése miatt van szükség, egész pontosan 9 ezer új gépet

vásárolnak. A helyzet sajátossága, hogy a kiélezett kínai-amerikai viszony miatt a Boeing ezúttal hoppon

maradhat.

Mára egyértelmű, hogy a következő évtizedekben a távol-keleti óriás megélénkülő kereslete határozza

majd meg a piacot, hiszen igényi az előrejelzések szerint akár megkétszereződhetnek. A híres amerikai

konszern egy éve még 8560, ma pedig 8830 darabra taksálta az elkövetkező két évtized kínai

repülőigényét a kereskedelmi szegmensben.

A Boeing egy hónapja megjelent komplex előrejelzésében a globális keresletet 43975 darabban látta, ami

egyúttal azt jelenti, hogy csak a kínai piac ennek 20 százalékát viszi el 2043-ig. A kereslet derékhadát a

keskeny törzsű utasszállítók képviselik, ezekből 6720-at igényelnek a kínaiak. A cég ebben a kategóriában

a kétes hírű 737 Max-szal tud versenybe szállni, míg a nagy konkurens Airbus az A320-szal.

Ha részletezni akarjuk a teljes kínai listát, akkor az a következőképpen fest: keskeny törzsű gépek 6720

darab, széles törzsű gépek 1575 darab, regionális gépek 365 darab és teherszállító gépek 170 darab. A

flotta ilyen hatalmas arányú bővítésére azért van szükség, mert a távol-keleti nagyhatalom turizmusa

várhatóan évi 5.9 százalékkal bővül, tehát a világátlagot jóval meghaladó ütemben.

Az előzetes számítások alapján az igények teljes kielégítéséhez a flotta legalább megduplázására van

szükség, egyrészt a növekedés miatt, másrészt a már kivonásra váró géppark okán. A Boeing piacelemzői

arra is utaltak, hogy a kínai gazdaság gyengélkedése nyilván csak átmeneti, ahogy az export

visszaerősödik, úgy majd a szállítóflottát is bővíteni kell.

Az új megrendelések többsége, csaknem 60 százaléka a bővítést szolgálja, míg a maradék 40 százalék a

régi gépek cseréjét jelenti. Mire a becsült időszak véget ér, a kínai kereskedelmi flotta összes darabszáma

a mostani 4345-ről 9740-re emelkedik. Az amerikaiak azt is megjegyzik, hogy Kína rendelkezik majd a

világ legnagyobb széles törzsű flottájával, aminek köszönhetően az utazóközönség a világ bármely

pontjára átszállás nélkül eljuthat.

A történet érdekessége a Boeing szempontjából, hogy bár évtizedek óta harmonikus együttműködés

jellemezte viszonyát a kínai légitársaságokkal, a gazdasági verseny kiéleződése miatt mégis kérdéses,

hogy mekkora szeletet hasíthat ki a tortából. Mindez annak köszönhető, hogy a legutóbbi időszakban a

nagypolitikában jelentkező ellentétek árnyékot vetettek a két ország kereskedelmi kapcsolataira, ami már

sajnos a légi közlekedésre is hatással van.

Köztudott, hogy Kína az utolsók között, csak idén engedélyezte a légi katasztrófák miatt hírhedtté vált

737 Max-ok felszállását a hazai légi társaságoknak, annak ellenére, hogy a típushibát a gyártó már

évekkel korábban kijavította.

A Bloomberg hírügynökség tett arra utalást, hogy a Boeing kínai szerepvállalása kockázatos lehet, hiszen

a pályáztatók nyilván nem őket favorizálják, ráadásul a kínai hatóságok külön is rájuk szálltak, okkal vagy

ok nélkül. Annyi bizonyos, hogy ahogy múlik az idő, az a kínai repülőgépgyártóknak kedvez, hiszen a

hazai COMAC egyre több tapasztalatot és megrendelést szerez. A tény az, hogy a kínai cég már számtalan

keskeny törzsű gépre szóló megrendelést vitt el a Boeing elől, amire egyenlő feltételek mellett nem lett

volna esélye.

A kínai flotta fejlesztésén és frissítésén túl a légi társaságok kb. 780 milliárd dollár értékben hajtanak

végre karbantartási, digitalizációs és egyéb műszaki változtatásokat a flottájukon az elemzés alá vett két

évtizedben. Óriási léptékű személyzeti változások is zajlanak, hiszen az üzemeltetéssel és karbantartással

foglalkozó részleg az időszak végéig várhatóan 430 ezer fővel növekszik a pilótákat is beleértve.

Az amerikai óriástól viszont elvitathatatlan, hogy immár fél évszázada kulcsfigurája a helyi légi

forgalomnak, közben komoly gyártóbázist épített ki a távol-keleti országban és ennek eredményeként évi

1.5 milliárd dollárral járul hozzá a kínai GDP-hez. Az itt legyártott elemekkel világszerte több mint 10

ezer Boeing repülőgép teljesít szolgálatot.